2. túra: OKT 13. szakasz (Piliscsaba -> Hűvösvölgy)
Ugyanazzal a vonattal mentünk (Fati, Janó, ZSaD és én) Piliscsabáig, mint a legutóbb Dorogig. A pecséttel most nem kellett foglalkoznunk, hiszen két hete már megoldottuk. Szépen sütött a nap, de még egy kicsit hűvös volt az idő, mikor 8:30-kor elindultunk a hosszúnak ígérkező túránknak. Lesz még ennél hosszabb is, de azokra akkor megyünk majd, ha nem megy le a nap fél öt felé.
Még nem hullott le az összes levél a fákról, így nem csak a talaj, hanem a fák is az ősz színeiben pompáztak. Az erdő ilyenkor nagyon szép. Utunk a lakot területet elhagyva a csendes Kőris-völgyben haladt. Sikerült egy 150 méteres kitérőt is összehoznunk, mivel az egyik elágazásnál mindannyian lencsén keresztül nézelődtünk (volt aki fotózott, volt aki szemüvegén keresztül nézelődött), és így eltévesztettük a helyes utat. Segítségünkre volt technika, aminek köszönhetően hamar visszataláltunk a kék jelzésre.
Az első 4 km nagyon könnyű volt, nem úgy, mint az azt követő szakasz, mely során 250 métert haladtunk felfelé. 10:30 körül értük el a kaptató végét, ahol a gyönyörű kilátás volt a jutalmunk. A kopasz tetőn könnyen sikerült gps jelet fogni, így nem okozott gondot a Nagy-szénáson lévő GCsena multi geoláda második pontjának gyors megtalálása. Kicsit kezdtünk lassulni, mert hol egy újabb kilátóponthoz értünk, hol újabb geoládát kerestünk meg. (GCNAK, GCNkov)
Ugyan verőfényes napsütés volt, de talán pont emiatt volt magas a páratartalom, ami miatt nem lehetett nagyon messzire látni. Azért inkább a pára sújtson minket máskor is, mint a csapadék.
A második pecsételőhelyre fél 1 felé értünk. A Muflon itató előtti fán lévő gumis bélyegző remek nyomot hagy, így most nem tértünk be az útba eső az ivóba. Innen már csak lefelé vitt az utunk, aminek nem kicsit örültünk.
Újabb kicsit egyhangú 4 km-es szakaszt tettünk meg, mely a Remete-szurdok tetején ért véget. Nagyon meredek út vitt le minket szurdok bejáratához. Sajnos az Ördög-árok teljesen ki volt száradva, így most száraz volt a szurdok alja. Ha már erre jártunk megnéztük a Remete-barlangot is, jó sötét volt benne.
Az utunk legvége ismét lakott területen haladt keresztül, ahol megcsodálhattuk a felső tízezer szebbnél szebb palotáit. 15:20-ra elértük a túra végpontját, a Hűvösvölgyi vasútállomást. A kis vasutasok lelkesen nyomták be az MTSZ-es bélyegzőt az igazolófüzetünkbe. Mire végeztünk épp megjött a szerelvény is, melyet gőzmozdony húzott. A nézelődést befejezve felpattantunk a 61-es villamosra, és hazafelé vettük utunkat.
A túra adatai:
Távolság: 20,9 km
Szintkülönbség: +541 m, -529 m
Menetidő: 6:50
Útiköltség: 365 Ft
Ugyanazzal a vonattal mentünk (Fati, Janó, ZSaD és én) Piliscsabáig, mint a legutóbb Dorogig. A pecséttel most nem kellett foglalkoznunk, hiszen két hete már megoldottuk. Szépen sütött a nap, de még egy kicsit hűvös volt az idő, mikor 8:30-kor elindultunk a hosszúnak ígérkező túránknak. Lesz még ennél hosszabb is, de azokra akkor megyünk majd, ha nem megy le a nap fél öt felé.
Az első 4 km nagyon könnyű volt, nem úgy, mint az azt követő szakasz, mely során 250 métert haladtunk felfelé. 10:30 körül értük el a kaptató végét, ahol a gyönyörű kilátás volt a jutalmunk. A kopasz tetőn könnyen sikerült gps jelet fogni, így nem okozott gondot a Nagy-szénáson lévő GCsena multi geoláda második pontjának gyors megtalálása. Kicsit kezdtünk lassulni, mert hol egy újabb kilátóponthoz értünk, hol újabb geoládát kerestünk meg. (GCNAK, GCNkov)
Ugyan verőfényes napsütés volt, de talán pont emiatt volt magas a páratartalom, ami miatt nem lehetett nagyon messzire látni. Azért inkább a pára sújtson minket máskor is, mint a csapadék.
A második pecsételőhelyre fél 1 felé értünk. A Muflon itató előtti fán lévő gumis bélyegző remek nyomot hagy, így most nem tértünk be az útba eső az ivóba. Innen már csak lefelé vitt az utunk, aminek nem kicsit örültünk.
Újabb kicsit egyhangú 4 km-es szakaszt tettünk meg, mely a Remete-szurdok tetején ért véget. Nagyon meredek út vitt le minket szurdok bejáratához. Sajnos az Ördög-árok teljesen ki volt száradva, így most száraz volt a szurdok alja. Ha már erre jártunk megnéztük a Remete-barlangot is, jó sötét volt benne.
Az utunk legvége ismét lakott területen haladt keresztül, ahol megcsodálhattuk a felső tízezer szebbnél szebb palotáit. 15:20-ra elértük a túra végpontját, a Hűvösvölgyi vasútállomást. A kis vasutasok lelkesen nyomták be az MTSZ-es bélyegzőt az igazolófüzetünkbe. Mire végeztünk épp megjött a szerelvény is, melyet gőzmozdony húzott. A nézelődést befejezve felpattantunk a 61-es villamosra, és hazafelé vettük utunkat.
A túra adatai:
Távolság: 20,9 km
Szintkülönbség: +541 m, -529 m
Menetidő: 6:50
Útiköltség: 365 Ft
