9. túra: OKT 16. szakasz (Dobogókő -> Visegrád)
Vége lett a nyárnak, ismét elkezdődött a túra szezon. Reggel 7 óra után indultunk ZSaDdal a Batthyány térről, és 7:50-re értünk Pomázra. Mindössze 5 percünk maradt az átszállásra. Kicsit aggódtunk, hogy mi lesz, ha nem lehet megvenni a buszon a jegyet. Mivel sok választásunk nem volt a busz indulási helye felé vettük az irányt és láttuk, hogy az első felszállók épp a jegyüket vásárolják a sofőrtől. Mi sem tettünk másképp. A busz csak 10 perc késéssel tudott indulni a kirándulók nagy tömege miatt. Éppen volt annyi hely, hogy senkit sem kellett a megállóban hagyni.
8:40-re felértünk Dobogókőre. Gyorsan körbenéztünk a kilátótól, majd nekivágtunk a nagy ereszkedésnek. 1200 méter várt ránk lefelé. Az első fél 20 perc simán ment, de utána egy kicsit váratlanul ért minket a túra elterelt nyomvonala. A gps persze ilyenkor sem jött zavarba, és gond nélkül segített minket át a hiányosan jelzett, módosított útvonalon.
Nemsokkal miután visszatértünk a régi nyomvonalra, megkerestük a GCSiVa geoládát. Egy szurdokban haladtunk tovább, ez volt az egyik legszebb része ennek a szakasznak. Egy kisebb kaptató után elértük Pilisszentlászlót, ahol helyi bélyegzős krimóban pihentünk egy frissítő ital mellett. Kellett is a pihenő, hiszen a következő etap egy hosszabb emelkedőt tartogatott számunkra. Itt tettünk egy kis kitérőt egy másik geoládához (GCLaci). A cache mellett pihentünk egy kicsit, mert elég meredek volt az oda felvezető szakasz.
Következő állomásunk a Pap-réti erdészház volt. A kapu mellett a pecsét rendben volt. Ismét egy alternatív útvonalat választva haladtunk tovább. Egy régi műúton mentünk felfelé a régi katonai támaszpont felé. Szerencsénk volt és egy szarvast is láttunk az úttól nem messze, de sajnos nem volt kedve beállni egy fényképhez. A laktanya maradványai közt megtaláltuk a GCAszt ládát, majd a kék jelzés felé vettük az irányt. Meredeken leereszkedtünk egy, a térkép szerint létező csapáson, és elindultunk Nagy-Villám felé.
Pár kilométer megtétele után pazar kilátásunk volt Dobogókőre, Dömösre és a Dunára.
A sok lejtő miatt már kezdett fájni néhány ízületünk, de Nagy-Villámra érve már nem volt sok hátra. Az étteremnél készségesen adták oda a bélyegzőt. Az étterem kijáratától szép rálátásunk volt a Visegrádi várra.
A várhoz érve tartottunk egy rövid pihenőt, és megittuk a jól megérdemelt sörünket. Kissé meglepődve vettük észre, hogy a vár parkolója teli volt félig részeg tizenévesekkel. A kálvárián lementünk a komphoz, ahol az utolsó pecsétet is begyűjtöttük. Úgy döntöttünk, hogy nem busszal, hanem vonattal megyünk haza, ezért a komppal átkeltünk a túlpartra, ahonnan majd egy másik alkalommal fogunk útnak indulni.
A túra adatai:
Távolság: 24,2 km
Szintkülönbség: +611 m, -1200 m
Menetidő: kb 7:02
Útiköltség: 2045 Ft
Vége lett a nyárnak, ismét elkezdődött a túra szezon. Reggel 7 óra után indultunk ZSaDdal a Batthyány térről, és 7:50-re értünk Pomázra. Mindössze 5 percünk maradt az átszállásra. Kicsit aggódtunk, hogy mi lesz, ha nem lehet megvenni a buszon a jegyet. Mivel sok választásunk nem volt a busz indulási helye felé vettük az irányt és láttuk, hogy az első felszállók épp a jegyüket vásárolják a sofőrtől. Mi sem tettünk másképp. A busz csak 10 perc késéssel tudott indulni a kirándulók nagy tömege miatt. Éppen volt annyi hely, hogy senkit sem kellett a megállóban hagyni.
Következő állomásunk a Pap-réti erdészház volt. A kapu mellett a pecsét rendben volt. Ismét egy alternatív útvonalat választva haladtunk tovább. Egy régi műúton mentünk felfelé a régi katonai támaszpont felé. Szerencsénk volt és egy szarvast is láttunk az úttól nem messze, de sajnos nem volt kedve beállni egy fényképhez. A laktanya maradványai közt megtaláltuk a GCAszt ládát, majd a kék jelzés felé vettük az irányt. Meredeken leereszkedtünk egy, a térkép szerint létező csapáson, és elindultunk Nagy-Villám felé.
Pár kilométer megtétele után pazar kilátásunk volt Dobogókőre, Dömösre és a Dunára.
A sok lejtő miatt már kezdett fájni néhány ízületünk, de Nagy-Villámra érve már nem volt sok hátra. Az étteremnél készségesen adták oda a bélyegzőt. Az étterem kijáratától szép rálátásunk volt a Visegrádi várra.
A várhoz érve tartottunk egy rövid pihenőt, és megittuk a jól megérdemelt sörünket. Kissé meglepődve vettük észre, hogy a vár parkolója teli volt félig részeg tizenévesekkel. A kálvárián lementünk a komphoz, ahol az utolsó pecsétet is begyűjtöttük. Úgy döntöttünk, hogy nem busszal, hanem vonattal megyünk haza, ezért a komppal átkeltünk a túlpartra, ahonnan majd egy másik alkalommal fogunk útnak indulni.
A túra adatai:
Távolság: 24,2 km
Szintkülönbség: +611 m, -1200 m
Menetidő: kb 7:02
Útiköltség: 2045 Ft
