4. túra: OKT 18. szakasz (Katalinpuszta -> Felsőpetény)
A Kéktúrás kirándulásainkat tekintve rekordot döntöttünk a résztvevők számának tekintetében. Öten (Zsófi, JeRRy, Táczi, ZSaD és én) vágtunk neki a bő 20 km-es távnak. Katalinpusztára könnyű Budapestről eljutni, mivel közvetlen buszjárat van Újpest-Városkaputól. Korán indultunk, mert Felsőpetényről 15:50 körül elmegy az utolsó használható busz, és nem kívántunk fél kilencig ott rostokolni az utolsó járatig.
8 után nemsokkal érkeztünk meg a kiinduló ponthoz, ahol az Italboltban hamar meg is kaptuk a pecsétünket. Kicsit aggódtam, hogy vajon ilyen korán nyitva lesz-e már az ivó, de nem kellett csalódnom, faluhelyen a kocsmák mindig nyitva vannak. A túra első 2 km-e során mintegy 180-190 métert kellett megtennünk felfelé, így hamar bemelegedtünk. Kedvet is kaptunk hárman a GCskor geoláda felkutatásához, amit még 100 méterrel feljebb kapaszkodva találtuk meg. Ismét bebizonyosodott, hogy érdemes kisebb kitérőket tenni egy-egy geoláda megkereséséért, mert a többségüket olyan helyre teszik, ahol valami természeti szépség vár ránk.
Miután visszatértünk a többiekhez, folytattuk utunkat a kék jelzésen. A Bik-kútnál tartottunk egy rövid pihenőt, majd haladtunk tovább. Messze a fák mögött egy őzikét is láttunk, de csak pár pillanatra. Felküzdöttük magunkat a gerincre, majd ismét tettünk egy pár száz méteres kitérőt a Látó hegyhez. Ősszel jártam erre ZSaDdal, és akkor egy láda miatt találtuk meg ezt a kilátópontot. Jó időben nagyon szép a kilátás innen, persze ha nincs túl nagy pára, mint ottjártunkkor. Gondoltuk 1-2 szendviccsel pótoljuk az eddig elvesztett energiát, és így kellően lendületesen megyünk fel a csúcsra. Kicsit talán hamarabb kellett volna enni, mert teli hassal nem esett annyira jól az emelkedő.
Mivel már tudtuk mennyire párás az idő, tétováztunk egy kicsit, hogy felmenjünk-e a kilátóba, de végül rászántuk magunkat. A csúcson elég sokan voltak, mert mint később kiderült velünk szemben haladt egy Vácról induló teljesítménytúra. Megkezdtük a leereszkedést a csúcsról, majd a Násznép-barlangot kerestük fel. Őszi ittjártunkkor nem volt nálunk zseblámpa, ezért nem sok mindent láttunk a barlangból, cserébe akkor egy denevérrel találkoztam elég közelről. Kis Batmaneket most is láttunk, de mind fent pihent a plafonon. Miután kibarlangászkodtuk magunkat már dél felé járt az idő és a nap sem bujkált felhők mögött, ezért szépen sorban tettük mindannyian a kabátunka a táskánkba.
A túra adatai:
Távolság: 20,4 km
Szintkülönbség: +841 m, -824 m
Menetidő: kb. 6:28
Útiköltség: kb. 1775 Ft
A Kéktúrás kirándulásainkat tekintve rekordot döntöttünk a résztvevők számának tekintetében. Öten (Zsófi, JeRRy, Táczi, ZSaD és én) vágtunk neki a bő 20 km-es távnak. Katalinpusztára könnyű Budapestről eljutni, mivel közvetlen buszjárat van Újpest-Városkaputól. Korán indultunk, mert Felsőpetényről 15:50 körül elmegy az utolsó használható busz, és nem kívántunk fél kilencig ott rostokolni az utolsó járatig.
8 után nemsokkal érkeztünk meg a kiinduló ponthoz, ahol az Italboltban hamar meg is kaptuk a pecsétünket. Kicsit aggódtam, hogy vajon ilyen korán nyitva lesz-e már az ivó, de nem kellett csalódnom, faluhelyen a kocsmák mindig nyitva vannak. A túra első 2 km-e során mintegy 180-190 métert kellett megtennünk felfelé, így hamar bemelegedtünk. Kedvet is kaptunk hárman a GCskor geoláda felkutatásához, amit még 100 méterrel feljebb kapaszkodva találtuk meg. Ismét bebizonyosodott, hogy érdemes kisebb kitérőket tenni egy-egy geoláda megkereséséért, mert a többségüket olyan helyre teszik, ahol valami természeti szépség vár ránk.
Mivel már tudtuk mennyire párás az idő, tétováztunk egy kicsit, hogy felmenjünk-e a kilátóba, de végül rászántuk magunkat. A csúcson elég sokan voltak, mert mint később kiderült velünk szemben haladt egy Vácról induló teljesítménytúra. Megkezdtük a leereszkedést a csúcsról, majd a Násznép-barlangot kerestük fel. Őszi ittjártunkkor nem volt nálunk zseblámpa, ezért nem sok mindent láttunk a barlangból, cserébe akkor egy denevérrel találkoztam elég közelről. Kis Batmaneket most is láttunk, de mind fent pihent a plafonon. Miután kibarlangászkodtuk magunkat már dél felé járt az idő és a nap sem bujkált felhők mögött, ezért szépen sorban tettük mindannyian a kabátunka a táskánkba.
Innen már csak lejjebb van, idővel jól állunk - konstatáltuk, és haladtunk tovább jókedvűen a szép napsütéses időben. Néhol még megmaradt hófoltoknak köszönhetően itt-ott elég sáros volt a terep, de láttunk már nagyobb sarat is ősszel Piliscsév felé haladva. Fél 2 körül értünk be Ősagárdra, ahol az bélyegző helyet keresve kiabáltak utánunk kedvesen, hogy ha netán nem lenne nyitva a kocsma, akkor menjünk vissza, mert náluk is van pecsét. Természetesen az Italbolt nyitva volt, mert ha már az sem...
A pecsétet szokás szerint készségesen odaadták. 20-30 percet töltöttünk itt egy frissítő ital elfogyasztása mellett. Volt még közel két óránk a busz indulásáig. 6 km-t kellett megtennünk, így szép kényelmes tempóban tovább haladtunk.
Kicsit kezdtünk fáradni az utolsó kilométereken, ezért Felsőpetényre érve örültünk, hogy van még bő 20 percünk a hazaindulásig, így a Petényi Kocsmában pihentünk meg. A bélyegző itt is rendben volt. A busz Vácig vitt minket, ahonnan vonattal jutottunk vissza Budapestre. Várhatóan két hét múlva folytatjuk a kirándulást Felsőpetényről.
A túra adatai:
Távolság: 20,4 km
Szintkülönbség: +841 m, -824 m
Menetidő: kb. 6:28
Útiköltség: kb. 1775 Ft
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése