2012. augusztus 18., szombat

Balatoni támaszpont #1

7. túra: OKT 4. szakasz (Keszthely -> Tapolca)

Fogynak a Budapest környéki túrák, így egyre többször kell majd messzebbre menni. Összekötöttük a kellemest a hasznossal, és pénteken a meló után lementünk Vonyarcvashegyre. Ez a Balaton parti település a Kéktúra által körbehatárolt területen fekszik, szóval remek kiinduló pontja a 4-es és az 5-ös szakasznak.

Szombat reggel a 7:15-ös vonattal indultunk Keszthelyre ZSaDdal, ahol a gyors pecsételés után 7:30-kor nekivágtunk a 27 km hosszú szakasznak. Örültünk, hogy sikerült korán indulni, mert 30 fokot jósoltak aznapra. Az elejét igyekeztünk megnyomni, hogy mihamarabb fák közé kerüljünk. Hosszú elnyújtott emelkedőn haladtunk felfelé.
Mire elértük az erdőt, már nagyon kimelegedtünk. Több sem kellett egy-két meghízott bögölynek, úgy gondolták, hogy ha már erre járunk, akkor megreggeliznének. Ismét felvettük a ritmust, és a kezünkkel hajtottuk el rovarokat, ha túl közel merészkedtek. Vállus felé haladva tettünk egy kisebb kitérőt is a GCFJBF geoládához. Bögölyből itt sem volt hiány, siettünk is tovább. Egy idő után már csak egy kéretlen útitársunk volt, és észrevettük, hogy csak az árnyékosabb területeken pofátlankodik a közelünkbe, így egy naposabb területen sikerült leráznunk végre.
Rovarok társasága nélkül nyugodtan folytattuk utunkat. Errefelé az erdő is szebb volt, még 3 őzikével is találkoztunk. A kedvező széljárásnak köszönhetően 25 méterre sikerült megközelíteni őket, de a sűrű erdő miatt nem sikerült értékelhető fotót készíteni róluk.Az erőltetett menetnek köszönhetően már 10:30-ra Válluson voltunk. Itt a boltban pótoltuk a fogyóban lévő folyadékkészletet, majd gondoltuk a pecsételés után beülünk az egyik helyi ivóba. Rosszul gondoltuk, még a templom mellett sem volt kocsma. A hibátlan gumis bélyegző használata után szomjasan folytattuk az utunkat Lesenceistvánd felé.
Egy rövidebb erdős szakasz végén szőlőkertek tövében haladtunk tovább. Egymást után követték a remek kilátópontok. Az egyiknél meg is pihentünk 10 percre enni-inni kicsit, majd egy hirtelen leereszkedést követően elértük Lesenceistvándot. Az Alibi presszóban kikértük a megérdemelt sörünket és nyomtunk is egy pecsétet az igazolófüzetbe. A bő 20 perces pihenő alatt nézegettük a térképet, és lassan tudatosult bennünk, hogy a hátralévő 7,5 kilométert műúton fogjuk megtenni.
Kissé csalódottan nekivágtunk az utolsó kilométereknek. A lábunk már nagyon sajgott, mikor észrevettük, hogy van némi esélyünk elérni a 14:30-as vonatot. Minden erőnket beleadva gyorsítottunk és így 14:20-ra az állomáson voltunk Tapolcán. Innen közvetlen vonat vitt minket vissza Vonyarcvashegyre.


A túra adatai:
Távolság: 27 km
Szintkülönbség: +510 m, -509 m
Menetidő: kb. 7:35
Útiköltség: 250 Ft + 370 Ft = 620 Ft (Csak Vonyarcvashegytől, mert ide a kirándulástól függetlenül is eljöttünk volna)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése